TudományÉlet

SztakiSzótár
Keresett kifejezés:









Jelenjen meg
ön is termékével!


A rovat hírei


Egy exobolygó meteorológiája

Képek a veszprémi elefántmentésről

A Keleti-Alpok - a hét műholdképe

A Plútó-szonda első képe a Jupiterről - a hét asztrofotója

Óriás teve maradványai Szíriában
Gyorskeresés









Eltűnt a hulladék: új korszak kezdődött a DNS megértésében
2006. október 16., hétfő, 10:47|Utolsó módosítás: 2006. október 16., hétfő, 11:45



Ezerarcú szatellit-DNS-ek << 5/6. oldal >>


Előadás a posztgenetikáról

Október 18-án (szerdán) 18 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán szemináriumot tart Dr. Pellionisz András Kaliforniában dolgozó magyar biofizikus. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Cím: Budapest, VIII. kerület, Práter utca 50/a. Az előadás nyelve magyar.

Nagy lehetőség

A posztgenetika - hasonlóan a kvantummechanika szerepéhez az atomfizikában - korszakalkotó kihívás az informatika számára. A genom matematikai megértése nem csak az orvostudományban, hanem a biotechnológiai, nanotechnológiai és informatikai alkalmazásokban is gyümölcsöztethető, mégpedig Magyarországon is gazdaságos szoftverfejlesztéssel.
Ajánlat
JunkDNA.com - A "hulladék" DNS-sel kapcsolatos kutatások központi honlapja
Posztgenetika (PostGenetics)
A betegségek géneken kívüli okai (PostGenetic Medicine)
FractoGene - a fraktál-megközelítés honlapja
Dr. András J. Pellionisz
Ajánlat
Ismét Budapesten a világ vezető immunológusai
Egy alapvető sejtszintű folyamat képei - kémiai Nobel-díj 2006
Gének elcsendesítése - orvosi Nobel-díj 2006

Nem csak a génszabályozásban közvetlenül szereplő miRNS-ek és siRNS-ek kerültek a kutatók figyelmének középpontjába. Az eukarióta szervezetek genomjának "nem kódoló" részein olyan egymás után következő (tandem) ismétlődő szekvenciák is találhatók, amelyeknek még nem ismerjük a pontos funkcióját. Ezeket a néhány száz "betűs" egységekből felépülő részeket szatellit-DNS-eknek nevezik. A szatellit-DNS-ek leggyakrabban a kromoszóma végein (a kromoszómát védő telomer régióiknál), vagy éppen a kromoszóma központjában (a centromer régióhoz közel) helyezkednek el. Léteznek kisebb ismétlődő egységekből fölépülő ún. miniszatellitek és mikroszatellitek is. Milyen szerepe lehet e fehérjéket nem kódoló régióknak?

Durdica Ugarkovic, a zágrábi Ruder Boskovic Intézet Molekuláris Biológia részlegének kutatója a most befejeződött budapesti konferencián több lehetőséget is fölvázolt a szatellit-DNS-ek szerepére. Egyrészt vélhetően fontos szerepet játszanak a heterokromatin kialakításában, tehát segítenek a kromoszómák anyagát olyan szorosan összecsomagolni, hogy az ne lehessen aktív. Továbbá részt vehetnek a centroméra-régiók kialakulásában is. A centroméra-régió tulajdonképpen a kromoszóma közepe: ide kapcsolódnak a sejtmag osztódása során azok a húzófonalak, amelyek elválasztják egymástól a testvérkromatidokat.

Ráadásul a szatellit-DNS-ek között, mint Durdica Ugarkovic rámutatott, már olyanokat is sikerült találni, amelyeknek transzkripciója van, tehát RNS-átirat készül róluk. Bár az így létrejött RNS-átiratok nagy részének még nem ismerjük a szerepét, valószínűsíthető, hogy a szatelliteknek is van a génekre kifejtett szabályozó szerepük. Ismerünk olyan szatellit-DNS-ről készült RNS-átiratokat is, amelyekből további lépésekben siRNS-ek alakulnak ki.

Mindez arra utal, hogy a szatellit-DNS-eknek nagyon sokféle szerepük lehet a sejtekben. Részt vehetnek a kromoszómamozgásokban, a transzkripcióban, az érett hírvivő RNS-ek kialakulásában és a fehérjeszintézis szabályozásában is.

Az intronokkal is számolni kell

Ha a genom fehérjéket nem kódoló területeiről beszélünk, nem csupán a gének közti tartományokra kell gondolnunk. Egyetlen génen belül is vannak olyan szekvenciák, amelyek első látásra fölöslegesnek tűnnek a fehérjekészítés szempontjából. A gének szekvenciájának teljes "betűsorrendjéből" sokszor nem minden részlet a fehérje receptjéről szól. Lehetnek benne olyan látszólag értelmetlen, egyelőre nem értelmezett szakaszok, amelyek megszakítják a fehérje szerkezetét kódoló "szöveget". Az eukarióta élőlények génjei jól elkülönülő, mozaikszerű szakaszokból, exonokból és intronokból épülnek föl. Az exonok hordozzák azt az információt, amely a fehérje elkészítéséhez szükséges. Az intronok azonban nem mondanak semmit a fehérjéről, ám különböző pontokon beékelődnek az exonok közé. A baktériumok génjeiben nincsenek intronok, de minél összetettebb egy szervezet, annál nagyobb génjeiben az intronok száma, és annál hosszabbak ezek a szakaszok. Emlősök génjeiben igen gyakori, hogy az intronok jóval hosszabbak az exonoknál. (Egy génen belül az exon-intron határok megállapítása nem triviális bioinformatikai feladat - viszont az említett fraktális struktúrákat már vagy egy tucatnyi örökletes betegséggel kapcsolatos gének intronjaiban sikerült fellelni).

Malcolm J. Simons előadásában megemlítette, hogy 1977 óta, amióta a kutatók fölfedezték az intronokat, ezeket az üresnek tűnő génen belüli szakaszokat is "behajították a hulladék (DNS)-kosárba", gondolván, úgysem tartalmaznak információt, ha a fehérjék szerkezetére nincsenek hatással.

Amikor RNS-átirat, úgynevezett mRNS (hírvivő RNS) készül egy génről, az első átirat még az exonokat és az intronokat is tartalmazza. Ezután a splicing-nak nevezett folyamat során az elsődleges hírvivő RNS-ből kivágódnak az intronok. Így jön létre az érett mRNS, amely már csak az exonokat tartalmazza. Ez az mRNS adja a receptet a sejtmagból kijutva a fehérje elkészítéséhez.

Ám a splicing folyamatának nem csak az az egyetlen útja van, amikor az összes exon benne marad az érett mRNS molekulában. Ismerjük az ún. alternatív splicing jelenségét, amely során ugyanabból az elsődleges átiratból különböző mRNS-ek jönnek létre, attól függően, hogyan történik az intronok kivágása. A különböző mRNS-ek persze más-más fehérjék termeléséhez vezetnek. Ez egy "genetikailag olcsó" módja annak, miként tud egyetlen gén több különböző fehérjét is kódolni. Ezért lehet ilyen sokféle fehérje a sejtjeinkben, annak ellenére, hogy mindössze 24-25 ezer génünk van.

Az intronoknak, bár a fehérjék aminosav-sorrendjéről valóban nem mondanak semmit, nagy szerepük van az alternatív splicing szabályozásában. Az intronon található különleges szekvenciák (az ún. "splice site"-ok) határozzák meg azokat a vágási helyeket, amelyek segítségével a splicingot végző apparátus "átszerkeszti" az RNS-molekulát.

Ma már tudjuk: az alternatív splicing hibája sok betegséggel kapcsolatba hozható. Sonja Vogl, a Bécsi Orvosi Egyetem kutatója a konferenciára beküldött összefoglalójában leírja, hogy belekezdenek az izomsorvadás (muscularis dystrophia) átfogó funkcionális genomikai vizsgálatába. Pontosabban: egy új adatbázist készítenek többek között azokról az RNS- és fehérjetermékekről, amelyeket izomsorvadásban szenvedő betegekből sikerül izolálniuk.

De nem csak az alternatív splicing miatt érdekesek az intronok. Egy másik ok, amely miatt számolni kell velük: kiderült, számos intron belsejében mikroRNS-ek vannak kódolva, amelyek a génszabályozásban játszanak alapvető szerepet (lásd korábban).


<< előző oldal 5/6 következő oldal >>

1. Új tudomány született

2. Titkosírás a "hulladék" DNS-ben

3. Új remény a betegségek elleni harcban

4. A génszabályozás karmesterei: a mikroRNS-ek

5. Ezerarcú szatellit-DNS-ek

6. Összefoglalás




Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum Adatvédelem!

Iratkozzon fel RSS-hírcsatornáinkra!



[origo] legfrissebb

Boltokba kerülhet a botrányjáték
Hozzáférhető az EU jövedékiadó-adatbázisa
Capello nem foglalkozik a Ronaldo-sárgával
Aki megalapította Izraelt: 120 éve született David Ben Gurion
Egy exobolygó meteorológiája



Időjárás

Hőmérséklet:
min: -3 , 3 °C
max: 11 , 15 °C

Szikrázó napsütés
tovább


hirdetés


A jövő zenéje - Contessa


Új űrhajó

A NASA következő generációs űrhajóját Orion névre keresztelték. Ez váltja fel majd a jelenlegi űrrepülőgépeket.

Tetszik Önnek ez a név?

Igen
Nem
Elmegy

A szavazás állása



Fórum

MAGYAR MÚLTKUTATÁS
Furfangos kérdések :)
Hol állitsuk fel,a HOLOKAUSZT méltó EMLÉKMÜVÉT?
ÉBRESZTŐ!
Környezetpusztít ás mindennap, környezetvédelem néha napján


TIPP


génterápia


agyvérzés


allergia


LINKCENTRUM


szex


férfiaknak


nőknek


HETI TOPLISTA


Halle Berry


Dobó Kata


Dukai Regina


Most keresik a többiek!