TudományÉlet

SztakiSzótár
Keresett kifejezés:









Jelenjen meg
ön is termékével!


A rovat hírei


Egy exobolygó meteorológiája

Képek a veszprémi elefántmentésről

A Keleti-Alpok - a hét műholdképe

A Plútó-szonda első képe a Jupiterről - a hét asztrofotója

Óriás teve maradványai Szíriában
Gyorskeresés









Eltűnt a hulladék: új korszak kezdődött a DNS megértésében
2006. október 16., hétfő, 10:47|Utolsó módosítás: 2006. október 16., hétfő, 11:45



Új remény a betegségek elleni harcban << 3/6. oldal >>

Malcom Simons

Előadás a posztgenetikáról

Október 18-án (szerdán) 18 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán szemináriumot tart Dr. Pellionisz András Kaliforniában dolgozó magyar biofizikus. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Cím: Budapest, VIII. kerület, Práter utca 50/a. Az előadás nyelve magyar.

Nagy lehetőség

A posztgenetika - hasonlóan a kvantummechanika szerepéhez az atomfizikában - korszakalkotó kihívás az informatika számára. A genom matematikai megértése nem csak az orvostudományban, hanem a biotechnológiai, nanotechnológiai és informatikai alkalmazásokban is gyümölcsöztethető, mégpedig Magyarországon is gazdaságos szoftverfejlesztéssel.
Ajánlat
JunkDNA.com - A "hulladék" DNS-sel kapcsolatos kutatások központi honlapja

Posztgenetika (PostGenetics)

A betegségek géneken kívüli okai (PostGenetic Medicine)

FractoGene - a fraktál-megközelítés honlapja
Dr. András J. Pellionisz

Ajánlat
Ismét Budapesten a világ vezető immunológusai

Egy alapvető sejtszintű folyamat képei - kémiai Nobel-díj 2006

Gének elcsendesítése - orvosi Nobel-díj 2006


Az orvostudomány mostanáig szinte kizárólag a génekre koncentrált, és így mintha csak a jéghegy csúcsát láttuk volna. Ám a géneken kívüli DNS kódjának feltörése során most rengeteg, eddig ismeretlen szabályozóelemet sikerül azonosítani. Végre fölfedeztük a molekuláris puzzle-játék eddig hiányzó első darabjait, s ezzel remélhetően nagy lépést tettünk a ma még gyógyíthatatlan betegségek elleni küzdelemben. Kiderült, hogy a "hulladék" DNS-ről átíródó RNS-molekuláknak éppoly fontos szerepe lehet a gének irányításában, mint az eddig ismert génszabályozást végző fehérjéknek, az ún. transzkripciós faktoroknak. Csoda-e, ha azok a hibák (mutációk), amelyek genomunk mostanáig figyelmen kívül hagyott, fehérjéket nem kódoló részein jönnek létre, szintén kulcsfontosságú szerepet játszanak a betegségek kialakulásában?

Bár még csak most döbbennek rá a szakemberek, milyen életbevágóan fontos információkat tartalmazhat a korábban "hulladék" DNS-nek nevezett tartomány, máris számos betegséget hoztak összefüggésbe az itt talált eltérésekkel. Íme csupán néhány fontos betegség a sok közül, amelyekben már kimutatták a géneken kívüli szekvenciák szerepét: Alzheimer-kór, Parkinson-kór, epilepszia, asztma, skizofrénia, agyvérzés, autizmus, AIDS, tüdő- és prosztatarák, cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek. Noha az embernek körülbelül 24-25 ezer génje van, mintegy 150 ezer különböző genetikai rendellenesség létezhet.

Ép gének, beteg emberek?

Nem mindig a génjeinkben van tehát a hiba. Ameddig az örökletes betegségeket kizárólag egy gén vagy egy egész géncsoport károsodásával próbálták magyarázni, gyakran csak bizonytalan összefüggésekre derült fény. Jó példa erre az Alport-szindróma, egy ritka vesebetegség, amelyet a IV-es típusú kollagén nevű fehérjét kódoló gén mutációja okoz. A hibás gén alapján hibás fehérje termelődik. Mivel e kollagén kulcsszerepet jásztik a vesében szükséges bazális membrán fölépítésében, a rossz szerkezetű fehérje jelenléte veseelégtelenséghez vezet. Csakhogy hiába ismerjük a bajért felelős génmutációkat. Ezeket csupán a betegek felének DNS-ében sikerül kimutatni. Miért ennyire rossz hatásfokú a betegség géndiagnosztikája? Nemrég a kutatók meglepő felfedezésre jutottak. Kiderült, hogy a fehérjét nem kódoló területeken is megjelenhetnek olyan mutációk, amelyek szintén kialakítják a betegséget. Lehet akár teljesen ép a kollagént kódoló szekvencia, a gént szabályozó részek meghibásodása elegendő a vesebetegséghez.

Malcolm J. Simons, a "hulladék" DNS-sel kapcsolatos kutatások úttörője a budapesti konferenciára egy immunológiából jól ismert példát hozott. A 70-es évektől kezdve a kutatók több mint száz betegségnél (közöttük számos autoimmun-betegségnél) gyanakodtak az ún. fő szövet-összeférhetőségi génkomplex fehérjetermékeire. Ez a MHC-nek rövidített génkomplex olyan gének százait tartalmazza, amelyek az immunrendszer működésében létfontosságú antigénfelismerő-fehérjéket kódolnak. Ám a Nobel-díjra jelölt tudós fölhívta a hallgatóság figyelmét: amikor csupán a génekben keresünk mutációkat, nagyon bizonytalanul tudjuk diagnosztizálni ezeket a betegségeket. Mostanáig nem ismertük a kudarc okát. Az utóbbi időben azonban különleges szabályozó régiókra bukkantak, amelyek az érintett géneket irányítják, méghozzá igen messziről. Több tízezer-százezer "betű" távolságból, a "hulladék" DNS mélyéről. Valószínűleg ezek a szakaszok kulcsszerepet játszanak az említett betegségekben.

Az igazi tettesek

Egyre hosszabb azon betegségek listája, amelyekről tudjuk, hogy kialakulásukban a genom fehérjéket nem kódoló részei is közrejátszanak - mondta előadásában Malcolm J. Simons. Nem kétséges, hogy a "hulladék" DNS-ről származó, újonnan azonosított elemek, például mikroRNS-ek, kis interferáló RNS-ek, az ismétlődő szatellit-DNS-ek és a génekben található intronok (mindezeket lásd összeállításunk utolsó részében) a "háttérből" irányítják a géneket. Ezek a szabályozóelemek lehetnek az igazi "tettesek" a különböző kórképek kialakulásában. Most kezdjük csak megérteni e szabályozás jelentőségét. Ideje tehát nem csak a génekkel foglalkoznunk. A molekuláris játszmák új szereplőit fölismerve soha nem látott lehetőségek nyílnak a betegségek diagnosztizálásában. Sőt, ha sikerül megértenünk a fenti génszabályozás pontos részleteit, új terápiás megoldásokkal talán magunk is befolyásolni tudjuk a gének működését.

A következőkben azt az izgalmas kérdést boncolgatjuk, milyen trükkökkel irányítják a távolból, a "hulladék" DNS mélyéről származó információcsomagok a gének működését.


<< előző oldal 3/6 következő oldal >>

1. Új tudomány született

2. Titkosírás a "hulladék" DNS-ben

3. Új remény a betegségek elleni harcban

4. A génszabályozás karmesterei: a mikroRNS-ek

5. Ezerarcú szatellit-DNS-ek

6. Összefoglalás





Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum Adatvédelem!

Iratkozzon fel RSS-hírcsatornáinkra!



[origo] legfrissebb

Boltokba kerülhet a botrányjáték
Hozzáférhető az EU jövedékiadó-adatbázisa
Capello nem foglalkozik a Ronaldo-sárgával
Aki megalapította Izraelt: 120 éve született David Ben Gurion
Egy exobolygó meteorológiája



Időjárás

Hőmérséklet:
min: -3 , 3 °C
max: 11 , 15 °C

Szikrázó napsütés
tovább


hirdetés


A jövő zenéje - Contessa


Új űrhajó

A NASA következő generációs űrhajóját Orion névre keresztelték. Ez váltja fel majd a jelenlegi űrrepülőgépeket.

Tetszik Önnek ez a név?

Igen
Nem
Elmegy

A szavazás állása



Fórum

MAGYAR MÚLTKUTATÁS
Furfangos kérdések :)
Hol állitsuk fel,a HOLOKAUSZT méltó EMLÉKMÜVÉT?
ÉBRESZTŐ!
Környezetpusztít ás mindennap, környezetvédelem néha napján


TIPP


génterápia


agyvérzés


allergia


LINKCENTRUM


szex


férfiaknak


nőknek


HETI TOPLISTA


Halle Berry


Dobó Kata


Dukai Regina


Most keresik a többiek!